„Mikor pedig eljött az időnek teljessége, kibocsátotta Isten az ő Fiát, aki asszonytól lett, aki törvény alatt lett., hogy a törvény alatt levőket megváltsa, hogy elnyerjük a fiúságot. Minthogy pedig fiak vagytok, kibocsátotta Isten az ő Fiának Lelkét a ti szíveitekbe, ki ezt kiáltja: Abba, Atyám! Azért nem vagy többé szolga, hanem fiú; ha pedig fiú, Istennek örököse is Krisztus által.” (Gal. 4, 4–7)
Kedves Testvéreim! Isten órája pontosan jár. Ő mindennek meghatározta rendelt idejét. Olvassuk el a Prédikátor 3,1-8-at! Így kezdődik: Mindennek megszabott ideje van, megvan az ideje minden dolognak az ég alatt. Ideje van a születésnek és ideje a meghalásnak is... Ez azt az üzenetet hordozza magában, hogy az életben semmi sem történik Isten akarata, tudta, vagy beleegyezése nélkül. Semmi sem független Őtőle. Az ember nem rendelkezhet élete, ideje felett. Jézus ezt így tanítja: Nálam nélkül semmit sem cselekedhettek. Pál pedig ezt hirdeti: Nem azé, aki akarja, és nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené. Róma 9, 16. Az ember minden igyekezete kudarcra van ítélve, és csak elfogadni tudja azt, amit kap és ahogyan kapja. Isten az, aki munkálkodik javunkra és mindig az általa megszabott legjobb időben.
Az édeni bűneset óta szolgái, rabszolgái vagyunk a bűnnek. Nem tudunk nem vétkezni. Sőt, csak vétkezni tudunk. Az apostol erről így vall: Nem a jót cselekszem, amit akarok, hanem a gonoszt, amit nem akarok. Akaratom van a jóra, de nincs erőm véghezvinni azt. És ezzel így vagyunk mi is. Nyögtünk a bűn és sátán szolgaságában, amíg el nem jött az idő teljessége, amíg Isten el nem küldte az Ő Fiát, hogy minket, a szolgaságban sínylődőket, bűneinkben vergődő szenvedőket megváltson, drága vére árán megvásároljon, hogy Isten szabad és áldott gyermekeivé legyünk. Oh, micsoda kegyelem, hogy a megváltás alapján, hit által az Övéi lehetünk, amint megelőzőleg olvashatjuk: Mert mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által. (Gal. 3, 26.) Befogadtuk a Fiút, elfogadtuk áldozatát, hiszünk Benne, és ezért az Atya gyermekeivé fogadott, Jézus testvéreivé, örökös társaivá. „Mert a megszentelő és a megszenteltek mind egytől származnak, ezért nem szégyelli őket testvéreinek nevezni.” (Zsid. 2, 11) Ha pedig Jézus nem szégyell minket, mi se szégyelljük Őt, sőt örüljünk és legyünk hálásak, hogy Jézus által fiak vagyunk. Hálánk pedig legyen egész életünk, ami azt jelentse, hogy éljünk Isten szerint, hozzá méltóan, szent neve dicsőségére, amint a Lélek biztat erre: Szánjátok oda magatokat Istennek élő, szent és kedves áldozatul, amely tetszik Istennek, és ne igazodjatok a világhoz. (Róm. 12, 1–2.) Más szóval: éljünk úgy, mint szerető szívű, szófogadó, engedelmes gyermekek Szentlélek vezetése alatt, ami szükséges és lehetséges is. Miért? Mert elküldte és kiárasztotta Fiának Lelkét a mi szívünkbe. Lelkével együtt árasztotta ki szeretetét is, ahogy a Róma 5, 5-ben olvasható: Mert szívünkbe áradt Isten szeretete a nekünk adatott Szentlélek által. Ez azt jelenti, hogy Szentlélek bennünk él, munkálkodik, vígasztal, tanít, emlékeztet Jézus szavaira, és késszé tesz annak megélésére. Esedezik érettünk kimondhatatlan fohászkodásokkal. Mint Pártfogó, védelmezi ügyünket, minden helyzetünkben mellettünk van, és szót emel érettünk az Atyánál. Megújít, és lelkünket a maga templomává szenteli, melyben dicsőítjük Őt, amit joggal vár tőlünk, és amire fel is szólít: Dicsőítsétek az Istent a ti testetekben és lelketekben. Tudni kell, hogy Szentlélek nélkül nincs keresztyénség, nincs keresztyén élet, nincs gyülekezet, Istenben zajló, aktív, cselekvő élet, mert a Lélek az, aki megelevenít, a test nem használ semmit. „Sőt „akiben nincs az Isten Lelke, az nem az Övé.” (Róm. 8, 9) Akiket viszont betöltött, akikben él, munkálkodik és vezérli életüket, azok Istennek fiai, Jézus Krisztus örököstársai és így az Ő országának örökösei. Ezért figyelmeztet: ...teljesedjetek be Szentlélekkel.” (Ef. 5, 18)
Testvérek, kérjük mi is, kérjük az énekíró szavaival: Isten élő Lelke jöjj, áldva szállj le rám..., vagy ahogy egy másik énekben kérjük: Jövel Szentlélek Úr Isten, töltsd be szíveinket épen. Ha ezt tesszük, meghallgat és örömmel vesz lakozást szívünkben. Megtermi azokat a gyümölcsöket, amelyeket az Úr látni akar életünkben, és amelyek eloszlatják éhségét, úgymint: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség... (Gal. 5, 22) Továbbá, közösséget teremt Jézussal és egymással, ahogy írva van... mert mi mindnyájan egy Lélekkel, egy testté kereszteltettünk meg. (1 Kor. 12,12) E Lélek által szólítjuk Istent Atyánknak, Jézust Urunknak, egymást testvérnek, és ugyanazon örökség örököseinek. Szentlélek vezet el a teljes győzelemre, juttat el, és tesz képessé az örökség elfogadására, az ország, az örök élet birtokbavételére, Istennek, az Atyának akarata és ígérete szerint. Ne félj, te kicsiny nyáj, mert tetszett az Atyának, hogy néktek adja az országot.
„Isten élő Lelke jöjj, győzedelmet adj,
S majd a végső harcon át mennybe fölragadj,
Oldj fel, küldj el, tölts el tűzzel!
Isten élő Lelke, jöjj, győzedelmet adj! Ámen.”
Áldott pünkösdi ünnepeket kívánunk minden kedves testvérünknek az Úr Jézus Krisztusban és a Lélek teljességében.
Józsa Ferencz, lelkipásztor