Kilenc fiatal konfirmált Ágyán

Ágyán 9 fiatal konfirmált

Vasárnap az ágyai református templomban 11 órakor kezdődött ünnepi, konfirmáló istentiszteleten nt. Módi József lelkipásztor-esperes igehirdetését a János evangéliuma 15. fejezetének 15. része, 1–8. versei alapján indítva, a falu legnagyobb ünnepének nevezte az alkalmat, amikor Isten 9 fiatal szőlővesszőt olt be, hogy azok megfoganva gyarapítsák csodálatos szőlőskertjét, egyben a helybeli gyülekezet létszámát.
Mindezért köszönet jár Istennek, az új útra térő fiataloknak útravalóként lelkükre kötötte: soha ne térjenek le Isten követésének az útjáról, ami az üdvösséghez vezet. A továbbiakban a hívek jelenlétben az 5 fiút és 4 lányt alaposan kikérdezte, felmérte felkészültségüket, amit azok a hibátlan, gyors válaszokkal bizonyítottak. A konfirmáló procedúra végén nt. Módi József a térdeplő fiatalok elé járulva, a fejük fölé emelt tenyereivel egyenként áldást mondott Bíró Gergőre, Borbély Henriettére, Hadi Ákosra, Palla Dorottyra, Péter Patrikra, Sebes Sütő Tamásra, Zalányi Csabára, Zsigmond Patríciára és Zsóri Henriettére. A konfirmáló istentisztelet végén a szülők és hozzátartozók virágokkal kedveskedtek a felnőtt hívekké avatott fiataloknak, majd ki-ki családi, baráti társaságban ünnepelte tovább a jeles eseményt.

Balta János - Nyugati Jelen

Németszentpéter: első istentisztelet az épülő templomban

„Eben-Háézer: Mindeddig megsegített minket az Úr!” Az 1Sám 7,12 volt az alapgigéje a vasárnapi istentiszteletnek május 13-án, az épülő németszentpéteri református templomban, Arad-Mosócz egyik szórványában.

A majdnem 50 fős gyülekezet - gyermekek, fiatalok és idősebbek – hálás szívvel énekelték a 105. Zsoltárt, ki padon ülve, ki deszkákon, vagy tégladarabokon.

„Istennek vagyunk hálásak, Neki köszönünk mindent, mert ezt a házat Isten építi” – hangzott el Józsa Ferenc lelkipásztor prédikációjában. „Ő bírta rá a szívünket, hogy elkezdjük és építsük ezt a templomot. Ő győzte le bennünk ’a filiszteusokat’: félelmet, hitetlenséget, és már most elmondhatjuk, hogy mindezidáig velünk volt és megsegített”. Elhangzott az is, hogy határkő ez az ige ebben a nagy munkában, kő - melynek egyik oldalára felírhatjuk, hogy „Mindeddig megsegített bennünket az Úr”, és ha Vele maradunk és készek vagyunk mindent megtartani, amit mond, a templom felszentelésekor majd elmondhatjuk és felírhatjuk, hogy „Mindvégig megsegített minket Ő”.

A helybeliek és az Arad-Mosóczi gyülekezetből érkezettek az istentisztelet végén hálás szívvel emlékeztek azokra, akik bármilyen segítséggel támogatták eddig a templom építését és beszélgetéseikben a következő munkálatok elvégzését tervezték.

Józsa Emese

Gyülekezeti házat avattak Erdőhegyen

Isten segítségével, közösségi összefogással 

Szombaton az erdőhegyi református templomban 10 órakor, az elkészült közösségi ház megáldása alkalmából tartott ünnepi istentiszteleten ft. Csűry István, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke igehirdetésének alapgondolatát a 23. zsoltár 4. és 6. verseiből merítette, mert a gyülekezeti ház 4 évvel ezelőtt kezdődött tervezésétől, az építkezés elkezdésétől végig az áldozatkész lelkészekkel és az őket segítő hívekkel volt.  A templommal együtt a gyülekezeti ház is Istennek a háza, ahol a közösség- és gyülekezetépítés fontos tevékenysége zajlik, e hajlékot ugyanolyan megkülönböztetett lelkülettel keressük fel, mint a templomot. Ha e közösséget Isten ilyen messzemenően támogatja, azt jelenti, hosszú távú tervei vannak vele. Manapság, amikor nemcsak a világban, hanem a gyülekezetekben, a közösségekben, a nemzetben is válság ütötte fel a fejét, Isten jósága és kegyelme az egyetlen biztos támasz, kivezető út lehet számunkra. Ezekkel a gondolatokkal kérte Isten áldását az új hajlékra, a felépítésében szorgoskodott lelkészekre, hívekre és támogatókra, az itt szervezendő közösségépítő munkára. Nt. Papp József lelkipásztor régen várt napnak nevezte a szombatit, amikor a közösségi összefogás és az isteni kegyelem jóvoltából egy álom vált valósággá. Isten segedelmével a szív, a hit és az akarat valósította meg, ezért büszke lehet rá Erdőhegy-Kisjenő népe, amelynek fiai a fiataloktól az idősekig kivették részüket a munkából. Tehát a házban egy kicsit mindnyájan benne vannak. Köszöntötte az egybegyűlteket, név szerint kiemelve ft. Csűry István püspököt, nt. Módi József esperest, Venter Miklós egyházmegyei főgondnokot, lelkész elődjét, nt. Kovács Gyulát, Horváth Levente alprefektust, Bognár Levente aradi alpolgármestert, ay RMDSZ megyei elnök;t, Gheorghe Burdan kisjenői polgármestert, Iosif Matula EP képviselőt, D-tru Unc igazgatót, valamint a debreceni egyházmegye elöljáróit. A köszöntöttek közül beszédet mondott egy-egy kiemelt igével a gyülekezeti ház megépítésében tanúsított közösségi összefogást méltatva nt. Módi József esperes; nt. Kovács Gyula, a munkálatokat elkezdő lelkipásztor; a munkálatokat támogató önkormányzat nevében Gheorghe Burdan kisjenői polgármester; a közösséget mindenben támogató Iosif Matula EP képviselő; Bognár Levente aradi alpolgármester, RMDSZ megyei elnök és Horváth Levente alprefektus. Nt. Papp József és nt. Kovács Gyula a közösségi házépítésben tanúsított kiemelkedő munkájukért emléklapot adott át a presbitereknek, illetve Molnár Csaba tervezőnek, míg a két lelkipásztornak hasonló emléklapot nyújtott át Bíró Zoltán főgondnok. A továbbiakban a templomkórus szolgált énekekkel, illetve Csanádi János nyugalmazott magyartanár, presbiter az alkalomból kiadott, általa szerkesztett emléklap alapján hely- és egyháztörténeti összeállítást olvasott fel, majd az általa mondott felvezetőkkel a Körösmente Irodalmi Kör tagja, Sime Judit szavalta el Olosz Lajosnak a templom megáldása alkalmából írt Ballagás című költeményét, aminek a román fordítását a férje, Sorin olvasta fel. A kórus újabb szolgálata után Szilasi Ildikó elszavalta Reményik Sándor Dobognak a beépített kövek című költeményét. A templom megáldásának a 60. évfordulója alkalmából Adorjáni Nagy Aranka papköltő, illetve Constantin Negulescu románul írt versének Csanádi János adott hangot. A bensőséges, lélekemelő istentisztelet a Szózat, majd a 90. zsoltár megszólaltatásával ért véget. Nt. papp József a jelen lévőket meghívta a közösségi ház megáldására, hivatalos megnyitására, az ott kiállító Vajda Ildikó festményeinek a megtekintésére, illetve a Mihai Veliciu Líceum étkezdéjében sorra kerülő ebédre. A templomból kivonult tömeg a parókia kertjében épült impozáns közösségi ház elé vonult, ahol Bíró Zoltán főgondnok mondott magyarul és románul ünnepi beszédet. Miután röviden ismertette a tervezés, az építés, illetve a támogatás történetét, megemlítve az időközben elhunyt két presbitert is, annak a reményének adott hangot, hogy az épületből soha nem fog kihalni a magyar szó. Miután ft. Csűry István püspök, majd nt. Módi József esperes is áldást mondott a házra, a munkálatokat kezdő és a befejező lelkész, valamint a főgondnok elvágták a bejárati ajtó előtt kifeszített szalagot, felavatva a közösségi házat. A földszinti nagyteremben összegyűlt embereket süteménnyel, üdítővel, kávéval kínálták, miközben megtekintették Vajda Ildikó 17 olajfestményét és 12 akvarelljét, amelyeket már Aradon, a környező települések rendezvényein, de az anyaországban is megtekinthetett a művészetkedvelő közönség.

Balta János - Nyugati Jelen

Pirosban elkészült a templom Németszentpéteren

Kemény, dolgos évet tudhatnak maguk mögött a Mosóczy-telepi református gyülekezethez tartozó németszentpéteri szórványgyülekezet hívei.
Akik nt. Józsa Ferencz lelkipásztor vezetésével nyár elején öntötték be a templomuknak az alapjait. Azóta rengeteg önkéntes munkával, adakozással – amihez az egyházmegye gyülekezetei is hozzájárultak – sikerült év végéig tető alá hozni az épületet, aminek a koronáját, a gömbön ülő buzogánnyal ékesített toronysüveget december 29-én, csütörtökön egy autódaru segítségével sikerült a helyére emelni. Ami azt jelenti, pirosban elkészült a templom, a téli pihenő alatt új erőt, erőforrásokat gyűjthetnek a végleges befejezéshez.A hozzávetőleg 40 lelket számláló, maroknyi gyülekezet és lelkésze bebizonyították: Isten segedelmével még a megvalósíthatatlannak tűnő vágyak is teljesülhetnek.

Nyugati Jelen - Balta János

Karácsonyi köszöntés

“…amikor megjelent a mi üdvözítő Istenünk jósága és emberszeretete…” (Tit 3, 4)

Krisztusban szeretett testvéreim!

Már csak néhány nap választ el bennünket attól a naptól, amelyre annyit készültünk. Városokon és falvakon egyaránt tündöklő fények jelzik: karácsony közeleg. Gyermekeink számolják, hányat kell még aludni az angyalka érkezéséig. Időseink számolják, mennyi idő van még rég nem látott gyermekeik, unokáik jöveteléig. Mások azon gondolkodnak, lesz-e mód a családban mindenkinek egy kis szerény ajándékot adni? Sikerül-e mindent rendbe tenni?

Adventben az Ige mellett lehetőségünk volt Isten kegyelméből elcsendesedni és meghallani: az időt bizony számolni kell! Nekünk még adott alkalmat arra, hogy lelkiekben is nagytakarítást végezzünk. Ránk bízta, hogy jóságáról bizonyságot tegyünk. Sikerült-e?

Lásd meg testvérem, hogy a legdrágább ajándékot számunkra Isten adta és adja. Az Ő ajándékának értékét nem befolyásolja a gazdasági válság, az egyre kevesebbre elegendő nyugdíj, vagy fizetés. Ő ma is üdvözítő kegyelmét kínálja fel számunkra ingyen kegyelemből, a hozzánk érkezett Jézus Krisztus által. Karácsonykor Isten jósága és ember-SZERETETE jelent meg a világon, mely nem személyválogató, melyet te is megtapasztalhatsz, ha az ”áldott csendben” engeded, hogy szívedet betöltse a menyei öröm.

Szeretném, ha szerény vagy nagyon értékes ajándékaid átnyújtásakor ezt az örömüzenetet is átadnád a szeretteidnek! Van egy fontos dolog, amit nem lehet díszes csomagolású dobozokba zárni, lehetetlen drága ajándékok vásárlásával pótolni: az Úrtól tanult jóság és emberszeretet, ami Krisztusban lett testté közöttünk!

Ő legyen örök érvényű ajándéka az angyalkát váró kisgyereknek, a szeretteiket váró időseknek, és a sokszor megfáradt, gyakran aggódó embereknek!

Békés Karácsonyt és áldásokban gazdag, boldog újesztendőt kíván az Aradi Református Egyházmegye elnöksége nevében:

Módi József, esperes és Venter Miklós, egyházmegyei főgondnok

Kálvincsillag

kalvincsillag

„És nincsen senkiben másban idvesség: mert nem is adatott emberek között az ég alatt más név, mely által kellene nékünk megtartatnunk.” ApCsel 4, 12

Napjainkban egyre több a bizonytalan ember. Kudarcok, csalódások sorozata éri gyülekezeteink tagjait (talán minket is…). Vannak, akik a család megtartó erejében bíznak (s ha olyan családod van, ahol valóban jelen van a meghittség, adj hálát a kegyelem Istenének!), vannak, akik még bársony székekben ülő vezetők ígéreteiben bíznak, vannak, akik önmagukban bíznak, de sajnos nagyon sokan vannak, akik már senkiben sem tudnak megbízni.

Péter (aki már megjárta az önmagában való csalódás mély völgyét is) olyan meggyőződéssel prédikál Krisztusról, hogy a hallgatói HISZNEK. Végre valaki, akinek lehet hinni. Pedig nem is magáról, a saját pártjáról, hanem egy névről, Krisztusról beszél.

Kedves szolgatársak! Kívánom, hogy az idei adventben úgy tudjuk tolmácsolni az Evangéliumot, hogy gyülekezetünk tagjai érezzék a bizonytalanságok között is azt, hogy Krisztus nevében van szabadulás, jövő és megtartatás!

Advent első vasárnapja alkalmából kívánok mindannyiunk számára áldott szolgálatot és áldást a reánk bízott nyájra!

Módi József, esperes