2016. december 23., péntek

Áldott ünneplést és békés napokat az újesztendőben!

„Dicsőség a magasságban Istennek,
és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat.”
Lukács evangéliuma 2, 14

Karácsonyi dalok, fények és díszek jelzik az ünnep közeledtét. Az ünnepre készülő világban karácsonyi vásárok és bevásárló központok bő kínálata vonzza a tömegeket, hogy a „szeretet ünnepén” semmit se nélkülözzenek. Istennek legyen hála, idén is volt, van lehetőségünk arra, hogy mindezeken túl az Ő igéje köré gyűljünk, elcsendesedjünk, s engedjük, hogy a fentről jövő béke töltse be a szívünket;hittel rácsodálkozni újra és újra arra az érthetetlen kegyelemre, hogy szeret az Úr, Megváltó adatott nekünk, Akiben van a mi üdvösségünk! Ez a békesség teljesen más, mint amit a világ kínál. E nélkül csak „fegyverszünet” van a földön ember és ember között és egyre ritkábban észlelhető jóakarat.
Csak az tudja szívből dicsőíteni Istent, aki ismeri az Ő szeretetét és hatalmát. Az angyalok ezt teszik az első karácsonykor, amikor megnyílik a határ a látható és a láthatatlan világ között. Nem egy nagyváros főterén, hatalmas tömegeknek, hanem Betlehem mezején, néhány pásztor embernek, a miénkhez hasonló, zűrzavaros világban zengett az angyali ének: „Dicsőség a magasságban Istennek!” A pásztorok hisznek az angyali szónak és örömmel viszik tovább az örömhírt. Tudják, nem gazdátlan a világ és a külső körülmények ellenére békességük van.
Imádkozzunk azért, hogy az idei karácsony (és nem csak!) sokak számára az értünk született Megváltó Jézus Krisztusért való hálaadás ünnepe legyen! Tudjunk tiszta hódolattal leborulni a minket nagyon szerető Úr előtt és hittel énekelni: „Dicsőség mennyben az Istennek!” Hiszem, hogy ahol szívből jön az Istent dicsőítő ének, ott a körülmények ellenére is van békesség Isten gyermekeiben és kézzelfogható, naponként megnyilvánuló jóakarat az embertárs felé. 
Füle Lajos versével kívánok lelkipásztor testvéreimnek és családjuknak, valamint gyülekezeteink tagjainak áldott ünneplést és békés napokat az újesztendőben!

Füle Lajos: Visszajön

Hóból az erdő, ködből a felhő, 
hó esik, tél szele fújja... 
Valaki eljött, Valaki elment, 
Valaki visszajön újra! 

Száll csuda híre szívből a szívbe, 
kétezer év a tanúja: 
Valaki eljött, Valaki elment, 
Valaki visszajön újra! 

Angyalok ajkán, emberek hangján 
csendül a csillagos ének, 
Kétezer éve mennek Elébe 
boldogan, kik Neki élnek. 

Ott a helyed e drága menetben, 
életed KRISZTUSA vár rád. 
Hagyd el a gondot, légy vele boldog, 
zengje a szíved a hálát!


Szeretettel:
Módi József, esperes-lelkipásztor