Vasárnap a Mosóczy-telepi református templomban 10 órától tartotta leköszönő istentiszteletét a nyugdíjba vonuló nt. Józsa Ferencz lelkipásztor, aki igehirdetésének témáját a 40. zsoltár első 12 verséből merítve, felolvasta azokat, majd a hívek felállva, közösen imádkoztak. Utána nt. Józsa Ferencz mondott hangosan hálát az Úrnak a maga és a családja életéért, melynek során tapasztalt küzdelmekben mindig magán érezte az isteni gondviselés megnyilvánulásait. Örömének adott hangot, amiért a hívekkel e számára fontos napon együtt lehet, mert számára a szolgálati idő lejárt, ezért július 1-jétől, Isten kegyelméből nyugdíjba vonult. A vasárnapi leköszönő istentisztelet lehetőségét maga kérte, amit jóvá is hagytak, ezért most, erről a szószékről, amit félig-meddig maga készített, hivatalosan utoljára hirdet igét.
Részletesen kitért a maga és a családja életének fontosabb állomásaira. Közöttük kiemelkedő fontosságú volt, amikor tízévesen tudatosan választotta Isten követésének az útját, melynek során a teológiára jutott. Annak elvégzése után számos gyülekezetben szolgált, közben Isten mellé rendelte a leghűségesebb, jóságos feleséget, Klárát, aki 6 gyermekkel ajándékozta meg, mindig kitartott mellette az egykori püspökével történt nézeteltérés miatti hányatott életben is, melynek során mindig Isten csodálatos terveit hajtotta végre. Mert mindig Isten tervei voltak életében az elsőrendűek. Így volt ez, amikor Aradra érkeztek is, először az imatermet építették fel, csak utána következett a lakás, a parókia. Hálás Istennek, amiért megtalálta, amiért kiválasztotta őt e munkára. A nagylaki szolgálatért is hálás, ahova a püspöke azért dobta, hogy ne legyen kivel, kiért dolgoznia, de hálás az üldöztetésekért is, amelyekkel az Úr próbára tette. Sokszor mondták neki, hogy ne dolgozzon olyan sokat, de nem állhatott le, mert a szívét az Isten Szentlelke hajtotta, a németszentpéteri templomépítésben is, ezért tudta a gyülekezet és a családja segítségével megvalósítani mindazt, amit most ráhagy az utódjára.
Több mint egyórás, gyakran a meghatódástól könnyek között elmondott igehirdetése során többször visszatért az „Én Uram, én Istenem, a tied vagyok…” idézethez, amivel azt példázta: dolgos élete során eszköz volt Isten kezében az Ő csodálatos terveinek a végrehajtására, amiért Istené a dicsőség. Végezetül áldást két a gyülekezetre abban a reményben, hogy az utódja olykor felkéri a szolgálatra, majd a köszöntések következtek. Ennek során bibliai idézetek kíséretében az anyaországi lelkészek, a hollandiai testvérgyülekezet tagjai – akik a feleségét, Klára asszonyt is lekérték a karzatról, hogy együtt köszönthessék őket –, majd az aradi gyülekezet tagjai, de gyülekezeten kívüliek is, köztük Farkas Viktória Mosóczy-telepi RMDSZ-elnök, az Aradi Máltai Segélyszolgálat elnöke, illetve Kiss Anna, az RMPSZ Arad megyei szervezete részéről köszöntötte a nyugdíjba vonuló nt. Józsa Ferencz lelkipásztort. Talán legmeghatóbb volt, amikor a feleségének az orgonakíséretével családjának 10 tagja közös énekkel köszöntötte az ünnepeltet.
A kétórásnál hosszabb leköszönő istentisztelet szeretetvendégséggel, illetve a vendégek közös ebédjével zárult.
Balta János - Nyugati Jelen