December 7-én, advent II. vasárnapján hálaadó istentiszteletre került sor a kisperegi református templomban. Az összesereglett gyülekezet háláját tárta a Mindenható színe elé, mert csodálatos módon engedte megmenteni az ősök impozáns templomát az összeomlástól. Az 1821–1833. között épült templom tetőszerkezete idén januárra életveszélyessé vált, ezért hosszú hónapokra a gyülekezet kénytelen volt elhagyni a templomot, és az istentiszteleteket a községi önkormányzat által rendelkezésére bocsátott teremben, illetve a kultúrotthonban tartani, majd a felállványozott templomban, ahol hét közben munkálatok folytak.
Most újból a visszaállított templomi padokban ülve dicsőíthették Istent énekben és imádságban – és bár még sok munka és idő szükséges ahhoz, hogy a templom teljes pompájában fogadja a híveket, de újjáépített tetőzete hisszük, hosszú ideig dacol a mulandósággal.
A hálaadó istentiszteleten részt vettek az Aradi Református Egyházmegye esperese és főgondnoka, a szomszédos Nagypereg gyülekezetének diakónusa, megyei tanácsosok, a Kisperegi Általános Iskola igazgatója, valamint a munkálatok terveit elkészítő mérnökök.
Igét hirdetett nt. Módi József esperes, majd a helybeli lelkipásztor rövid vetítőképes beszámolóban ismertette az elvégzett munkálatokat – melyekre a gyülekezet ereje fölött adakozott.
Az istentiszteletet követően szeretetvendégség várta a híveket, a gyülekezet asszonyainak és presbitériumának hozzájárulásával. A presbiterek egész évben kitartóan és bizakodva munkálkodtak, és felismerték, hogy minden külső segítség testvéri kéznyújtás.
A segítségkérést meghallotta az egész Királyhágó-melléki Református Egyházkerület, melynek számos gyülekezetében gyűjtöttek e célra, de Belső-Erdélyből és több anyaországi településről is jelentős anyagi segítség érkezett. Többen a Nyugati Jelen szombati lapszámaiban rendszeresen közölt segítségkérésre jelentkeztek.
Bátran állítható, hogy idén csodának lehettek tanúi a kisperegi reformátusok – és ezért egyedül Istené a dicsőség!
Tóbiás Tibor György lelkipásztor