Akarsz-e meggyógyulni? – erre a kérdésre kereste a választ a az Aradi Református Egyházmegye Presbiteri Szövetsége és Lelkészértekezlete által közösen szervezett konferencia, amelyen aztán az is kiderült, hogy a gyógyulás az ember testi, lelki és szellemi harmóniáját, egységét jelenti. A saját élete harmóniájáért minden keresztyén ember felelős, hiszen Istentől testünket és lelkünket azért kaptuk, hogy az a Szentlélek temploma legyen.
Baracsi Levente, Arad-Belvárosi lelkipásztor, az Egyházmegye főjegyzője igehirdetését a bethesdai beteg meggyógyításának a történetére épitette fel. Egy Ady idézettel napjaink társadalmának a lelki állapotát mutatta be: “Beteg a világ, nagy beteg…”. Mindenkinek szüksége van a gyógyulásra, azonban a gyógyulást nem elég akarni, a Gyógyítót meg is kell ismerni, személyes kapcsolatot kell kiépíteni vele. Világunk emberének több lett a baja, nagyobbak és kezelhetetlenebbek lettek betegségeink. Hiába a tudomány fejlődése, az elkerülhetetlen dolgok megmaradtak. Az igehirdető arra a kérdésre akarta a választ megadni, hogy miképpen akar Jézus lelki betegségeinkből meggyógyítani. Minden fizikai betegségünk ugyanis lelki háttérrel is rendelkezik. A bethesdai, 38 éve beteg ember túl azon hogy gyógyíthatatlannak tűnő betegségének minden fájalmát kell hordozza, szembesül a társadalom megvetésével, azzal, hogy nincs embere.
A Bethesda tó nevének a jelentése a Kegyelem Háza, az a hely ahol Jézus gyógyító munkája akár szombatnapon is nyílvánvalóvá lesz. Oszlopos csarnokokkal körbevett helyszín ez, de az oszlopok csak kellékek, tartozékok a díszletben. Mint ahogy az Anyaszentegyház, a templomok, a gyülekezetek, a lelkipásztorok is csupán közvetítői lehetnek az Isten kegyelmének és gyógyításának. Ahogyan nem az oszlopok vagy a tornácok gyógyítanak, hanem a megmozduló víz, ugyanúgy mai világunkban sem a templomok, a lelkipásztorok, a hagyományt követő gyülekezeti közösségben való részvétel gyógyít, hanem az élő hit.
Meg kell ismerni betegségünk okát, mely minden esetben a bűn. Ez lehet öröklött betegség, azaz eredendő bűn, saját magunk által szerzett betegség, elkövetett bűn, és fertőző betegség, mások életére kiható bűn.
Betegségeinket lehet kezelni, a kezelés pillanatnyi megoldást jelenthet, és ez olyan mint napjaink wellnesse, magyarosan élményfürdője, vagy lehet gyógyfürdő.
Az igehirdetés által Jézus a gyülekezettől kérdezte meg: Akarsz-e meggyógyulni?
Az istentisztelet folytatásában a vendégfogadó ágyai gyülekezet kórusának énekszolgálata (Jézus, Te égi szép; Ó, terjeszd ki Jézusom… és Jöjj, mondjunk hálaszót kezdetű énekek előadása) örvendeztette meg a konferencián résztvevőket.
A konferencia első része Módi József, esperes, Bodnár Lajos, lelkészértekezleti elnök, és Venter Miklós, az Egyházmegye főgondnokának köszöntőjével ért véget.
A találkozó mindkét előadásának a témája a gyógyítás volt. Az első előadást Dr. Vajda Sándor, borosjenői orvos és presbiter tartotta Gyógyítás a Szentírásban címmel. Az érdekes, bibliai gyógyítástörténeteket felsorakoztató előadást az odaillő kivetített művészettörténeti festmények, valamint a borosjenői lelkipásztor által felolvasott gyógyításról szóló bibliai igeversek harmóniája tette különlegessé.
Az előadás fő célja az volt, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a gyógyítás és az általunk ismert gyógymódok is mennyire helyet kaptak a Biblia világában, és az Isten mennyire ügyelt arra, hogy az emberek ezeket a gyógymódokat mindig megismerjék. I
Igy lett bemutatva és magyarázva többek között Jákób és Lábán nyájának szétválasztása a korabeli állattenyésztési célra használt genetikai ismeretek alkalmazásaként; Góliáth és Dávid története – az agyalapi mirígy, a csőlátás, a genetikai elváltozás érzékelésére és értelmezésére; Zákeus személye a törpenövéssel kapcsolatban, valamint Séba királynője a hormonzavarok ismeretére is utalva.
A korabeli gyógymódok között találjuk az aloe verát és a cédrust, de ott van a modern világunk által kevesebb mint száz éve gyógyhatású anyagként felismert szalícium vagy kén. Az előadás végén elhangzó idézettel az előadó arra kérte a hallgatóságot, hogy gondolja tovább a felvetett témát.
Ebben a továbbgondolásban volt segítségre Dr. Tóth János, békéscsabai orvosnak, a Békés megyei Presbiteri Szövetség elnökének előadása, amely szépen reflektált, és továbbvitte a gondolatmenetet, de mégis más, talán kissé tudományosabb szinten szólt a gyógyításról.
Az egészség és betegség ellentétének bemutatását követően az ókori kelet gyógyítási szemléletét (valós ismeretek és mágikus elképzelések elegye) állította szembe Jézus gyógyító küldetésével. Jézus korának társadalma a gyógyításról úgy vélekedett, hogy az mágikus cselekedet, amulett, vagy gyógynövének használatához kötött, vagy éppen imádság által létrejövő kedvező változás az ember életére nézve.
Ahogyan a gyógyítási módokat is különféleképpen képzelték el, ugyanúgy a betegségeknek is több tipusát különböztették meg: Igy volt a végtagokkal, s általuk a mozgással kapcsolatos betegség, bénulás, lepra, láz; misztikus betegség – epilepszia; vakság és a megszállottság, mely már a démoni hatalmak alá esést, súlyos szellemi károsodást jelentette.
Az előadó felmutatta a bibliai emberképet, amely az egészséges állapotot jelenti: ez a testi-lelki-szellemi lét kiegyensúlyozottsága, harmóniája Ezzel ellentétben a betegség bibliai szemlélete a lelki zavar.
Jézus gyógyításának fő célja az emberni lét helyreállítása. Az előadás végén a békéscsabai orvos azokat a kérdéseket érintette, hogy mit üzen Jézus gyógyítási szemlélete a mai orvos és a mai keresztyén ember számára.
A két előadást követően a kiértékelésre, megbeszélésre és kérdések feltevésére került sor.
A találkozó alkalmával a perselyezés teljes összegét a szervezők a kisperegi templomtető renoválási munkálata költségének fedezésére ajánlotta fel.
Az ágyai gyülekezet vendégszeretetének köszönhetően a Konferencia résztvevői, az Egyházmegye gyülekezetének lelkészei és presbiterei, a meghívott előadók közös ebéddel zárták ezt a tartalmas napot.
Isten áldja meg mindezért a szervezőket, a vendéglátó gyülekezetet, az előadókat és mindenkit aki közreműködött a Konferencia sikerességében.