November 13.-án, szombaton Erdőhegy-Kisjenő református templomában került sor arra az ünnepi Közgyűlésre, amelyen az Aradi Református Egyházmegye megválasztott tisztségviselőit iktatták be hivatalukba. Erre az alkalomra az egyházmegye minden református gyülekezete elküldte képviselőit, de testvéregyházmegyénk is képviseltette magát küldöttei révén.
Az ünnepélyes alkalom istentisztelettel kezdődött: Csűry István, Egyházkerületünk újonnan megválasztott püspöke hirdette az Igét.
A 2Krón. 7, 11-18 igeversek alapján, Dávid és Salamon templomépítő terveinek és megvalósításainak sikerein és kudarcain, áldatlan és áldott pillanatain keresztül hívta fel a figyelmet az igehirdető arra, hogy milyen nehéz, egyszersmind mennyire szép is az Isten szolgálatára irányított élet. Mint egykor Salamon életében, most is egy új kezdet van. Ebben az új kezdetben Isten gondviselése által viszonylag könnyű dolgunk van, mert elődeink már sokmindent elvégeztek.
Isten ennek ellenére, vagy épp ezért bennünket is feladattal bíz meg: a mi feladatunk az építés feladata. Ebben Isten bátorít, de motivál is bennünket.
Milyen a te házad? (Otthonod? Gyülekezeted? Egyházmegyéd?) – tevődik fel a kérdés. A válasz erre a kérdésre sohasem lehet öntelt: mindig van mit építeni, javítani (még az emberi kapcsolatokban is). Mégis az Isten terve, hogy az építés szolgálata közben áldjon meg minket – ha imádság lesz a mi életünk.
Az Igében elhangzik az a kijelentés, hogy „most választottalak” – Isten most is kiválasztott minket, hiszen ígérete szerint mindenkor velünk van. Ez az Ő velünk létele adja számunkra a lelki békességet, kiegyensúlyozottságot.
Ha a választottak kilépnek a templomkapun, bárki és bármikor megkérdezheti tőlük: miért lehettek választottak (presbiter, lelkész, esperes, püspök)? Életükön átsugárzik-e a választottságuk? Erre is az Igében kapunk választ: ha úgy élünk, ahogy az Úr megáldott bennünket, életünk jól alakul.
Az igehirdetés után Váradi Sándor Károly, az egyházmegye főjegyzője köszöntötte a jelenlévőket, majd felkérte Csűry István püspök urat, hogy bonyolítsa le az új esperes beiktatását.
A püspök úr beiktató beszédében elmondta, hogy a kilenc egyházmegye esperesei közül a legfiatalabb esperes beiktatása történik most. Bár számos bibliai személy példája állhat előttünk, akiket Isten fiatalon választott el a szolgálatra, mégis a Krisztusban maradásra hívta fel a figyelmet a püspök: Nincs azoknak semmi kárhoztatásuk, akik Krisztusban vannak.
Isten azt kell lássa bennünk, hogy Lélek szerint járó emberek vagyunk. Ahogyan Dávid és Salamon engedelmessége túllép Isten tiszteletébe, úgy a mai szolgálat is Isten dicsőítése kell legyen.
A fogadalomtétel és a beiktatása után, az új esperes, Módi József szólt néhány szót a Közgyűlés tagjaihoz. Az igeolvasással (Ézsaiás 41, 10) köszöntötte az egyházmegye küldötteit és a meghívottakat. Elmondta, hogy mennyi belső, lelki vívódást jelentett számára ennek a tisztségnek a vállalása, s végül is Isten elhívása és az ezzel járó nemes feladat volt az, ami a döntésében igazgatta. Az új esperes megkérte az egyházmegye valamennyi gyülekezetének elöljáróit, hogy segítsék őt munkájában, imádkozzanak érte. A közös munka áldásaképpen együtt tapasztalhatjuk meg mindennapjainkban azt az erőt, melyet Isten ad.
Az ünnepi alkalom másképp volt eltervezve: a beiktatás szolgálatát egyházmegyénk leköszönő esperese végezte volna, aki szakértelmével, tapasztalatával, közösségformáló szeretetével továbbra is ott állhatott volna a fiatal esperes mellett. Isten azonban másképp akarta: magához szólította hűséges szolgáját.
Seres Gézára, egyházmegyénk 12 évig szolgáló esperesére egy perces néma csenddel emlékezett meg a Közgyűlés.
Az egyházmegye választott elöljáróinak ünnepélyes fogadalomtétele után az egyházmegye vezetői emlékplaketteket nyújtottak át Seres Géza esperes özvegyének, illetve az egyházmegye volt főgondnokának, Czinczér József Attilának szolgálati hűségük elismeréséül.
Bodnár Lajos, egyházmegyei lelkészértekezleti elnök a 96. Zsoltár 1 és 2. versével köszöntötte a megjelenteket és ismertette a találkozó további programját, a presbiteri konferencia és a lelkészértekezlet menetét.
Az ágyai ökumenikus kórus énekszolgálata és egy negyedórás szünet után dr. Tóth János, a Békés megyei Presbiteri Szövetség elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, és tolmácsolta az anyaországi testvéregyházmegye jókívánságait.
Kozma Gyula, Nagyvárad-Rogériuszi orgonista-kántor előadása nemcsak hosszúra nyúló, hanem továbbgondolásra is méltó lett. Ezt mi sem jelzi jobban, mint az, hogy az előadás megbeszélése több időt vett igénybe, mint maga az előadás. Igaz a téma is égetően szükségszerű napjainkban: Hogyan lehet „feldobni”, azaz élővé, színesebbé tenni az istentiszteletet az egyházzenével?
Az előadás során nagy igazságok, és „égető” kérdések fogalmazódtak meg. Maga az előadó pedig egy konkrét kérést fogalmazott meg: legyünk igényesek arra, amink van. Mind az egyházzenében, mind pedig az egyházi élet összes területén igaz ez a megállapítás. Az igazi újítás nem az, hogy a régit kidobjuk, hanem a maradandót, az igazságot újult szívvel és erővel kell hirdetni.
Az egyházmegyei közgyűlés, a presbiteri konferencia és a lelkészértekezlet áldott alkalma a szervező Erdőhegy-Kisjenői gyülekezet jóvoltából szeretetvendégséggel ért véget. Imádkozó szívvel kérjük Istent, hogy áldja meg az esemény szervezőit, valamint az egyházmegye újonnan választott vezetőit, hogy bölcs szívvel tudják Istenhez vezetni református népünket.