Szombaton a 10 évvel ezelőtt felavatott arad-gáji református templomban 11 órakor kezdődött hálaadó istentiszteletre, ft. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke és nt. Módi József, az Aradi Református Egyházmegye esperese társaságában bevonult nt. Czégé Imre helybeli lelkipásztor jelentette be a kezdő éneket.
Igehirdetésében ft. Csűry István püspök a Királyok II. könyve 18. fejezetének az 5-10. verseiből kiindulva meghatározta az ünnepi alkalom célját: hálát adni a 10 évvel felavatott új templomért, a tornyában lakozó 3 harangért. Ezek az áldások onnan indultak, hogy a néhai lelkipásztor, Csiha Kálmán, akit a rendszerváltás után erdélyi püspöknek választottak, létrehozta az arad-gáji református gyülekezetet. „Nem magunkért hozunk létre gyülekezetet, építjük meg annak a házát, hanem azért, hogy az utódaink, a leszármazottaink akár évszázadok múlva is lássák, milyen nagy dolgokat vitt véghez Isten. Manapság, amikor olyan sok okunk van, amelyekért hálát kell adnunk Istennek, sokszor azon gondolkozunk, Isten talán elfordult tőlünk. Nem Ő vonult háttérbe, nem Ő távolodik el tőlünk, hanem mi nem akarjuk Őt közelebb engedni magunkhoz” – összegezhető néhány mondatban a ft. Csűry István püspök igehirdetése.
Köszöntők, köszönet
A püspöki áldást követően Tamás Péter temesvári tiszteletbeli konzul köszöntötte az egybegyűlteket, majd nt. Czégé Imre arad-gáji lelkipásztor mondott köszönetet az igei szolgálatért ft. Csűry István püspöknek, egyben köszöntötte a feleségét is. Köszöntötte nt. Módi József esperest, a jelen lévő lelkipásztorokat és hozzátartozóikat, a kolozsvári főkonzul, Mile Lajos megbízásából jelen lévő Tamás Péter temesvári tiszteletbeli konzult, ft. Király Árpád marosi főesperest, ft. Sándor Tivadar arad-gáji katolikus plébánost és a társaságában lévő Norbert Flassigot, a Hildesheimi Máltai Segélyszolgálat megbízottját, nt. Jakab István aradi evangélikus-lutheránus lelkészt, Wenter Miklós egyházmegyei főgondnokot, Schlesinger Ionelt, az aradi zsidó hitközség elnökét és feleségét; Cziszter Kálmánt, aki a templom egyik tervezője, Arad város tanácsosát, aki Bognár Levente alpolgármestert és képviseli, Fejér Lajos műépítészt, Nagy Sándor vezető műépítészt és Nagy Sándor építészmérnököt, Jámbor Ilonát, az In Memoriam 1956 Egyesület elnökét; az aradi gyülekezetek tagjait; a különböző felekezetű testvéreket, valamint a sajtó képviselőit.
Amint kifejtette, jeles nap a mai, hiszen hálaadó istentiszteletre gyűltek össze, amikor hálát adnak az egész megtett útért, az áldásokért, amelyeknek a jóvoltából megvalósulhatott a gyülekezet régi álma, felépülhetett a templom. 2010-ig a parókia felújítását is elvégezték, aminek a tervét Fejér Lajos műépítész készítette, a templom teljes bútorzatának a tervével együtt. 2010-ben a gyülekezet elkezdte a régi imaház felújítását, sikerült a galgói és szintyei harang mellé jutányos áron egy harmadikat is vásárolni az arad-ségai katolikus plébániától. A három harangnak a templomtoronyba történt felszerelését Horváth László vállalkozó végezte el, Demeter Ferenc aradi vállalkozó készítette el a működtetésükhöz szükséges villanyhálózatot, Nagy Csaba Sándor nagyváradi vállalkozó automatizálta a harangok működtetését. Néhai Bodor László lelkipásztor családja 3 ezer dollárral járult hozzá a harangok felszereléséhez, automatizálásához, ugyancsak 3 ezer dollárral támogatták a galgói lebontott templomból származó úrasztala, szószék, a papi szék és az ottani ablakoknak a felújítását, amit Nagy Sándor nagylaki vállalkozó hajtott végre, de a harmóniumot is restaurálták. Köszönetet mondott Bognár Levente alpolgármesternek és Cziszter Kálmán városi tanácsosnak, amiért közbenjártak a városi tanács által a gyülekezetnek évente kiutalt támogatásához, Molnár József nagyváradi orgonajavítónak, aki a harmóniumot újította fel, továbbá a GAW németországi alapítványnak, amiért 5000 euróval támogatta az imaház felújítását, az abban közreműködött Péterfi Árpád, Polyánki Tibor és Szilágyi Károly vállalkozóknak a lelkiismeretes munkáért; Horváth László vállalkozónak, aki a csapatával lefestette az imaház kapuját; dr. Dumnici Sándornak és családjának, valamint dr. Székely Orbán Csabának és családjának az imaház felújításának a támogatásáért; Dohor Attila vállalkozónak a becsületes munkáért. Köszönetet mondott a presbitériumnak a támogatásért, a híveknek a jelenlétért, de azoknak is, akik nem tudtak eljönni, de jelezték, hogy lélekben együtt vannak az ünneplőkkel. „Ezen az ünnepi napon rójuk le kegyeletünket az 1956-os hősök előtt, köztük a gyülekezet egykori lelkipásztora, Csiha Kálmán és Csiha Nagy Emese előtt, aki a férje elítélése és bebörtönzése után egyedül szolgálta a gyülekezetet. Az ige szavának engedelmeskedve, emlékezzünk azokra a lelkészekre, akik a gyülekezetben Isten igéjét hirdették: Csiha Kálmánra, Csiha Nagy Emese, Sógor Gyula, Bodor László és Balogh András lelkipásztorokra, a szolgálattal teljes életükre, áldozatos munkájukra. Emlékükre a Balázs és Prohászka családok által adományozott márványoszlopot állítottak a templomkertbe. Az oszlopot, illetve a rajta lévő feliratokat Rácz András kőfaragó mester készítette. Köszönet az adományért és az elvégzett munkáért.” – mondta a gáji lelkipásztor.
Ezt követően Szabó Csilla felkészítésével, Laza Alexandra zongoraművész közreműködésével a gyermekek, majd az ifjak mutatták be ünnepi műsorukat, amelynek a záró részében ugyancsak Laza Alexandra kíséretével Szabó Csilla és Drug Melinda, az Aradi Filharmónia énekese magas színvonalú énekbemutatót tartottak. A hálaadó istentisztelet végén nt. Czégé Imre lelkipásztor a jelen lévő püspökné asszonynak, illetve a női lelkipásztoroknak, továbbá a támogatók feleségeinek egy-egy csokor virággal kedveskedett. Az ünnepi alkalom nemzeti imánkkal zárult.
Emlékoszlop-avatás
A templomból kivonult lelkipásztorok a kertben felállított márványoszlop mellett, a hívek annak a környékén hallgatták meg az In Memoriam 1956 Egyesület elnökének az ünnepi beszédét. Stefano Bottoni történész kutatásai szerint Romániában 1956––1962 között több mint 28 ezer letartóztatás történt, közülük 1956–59 között közel 10 ezer ítélet született. Gheorghiu-Dej kormánya a magyar tragédiát arra használta fel, hogy totális ellenőrzés alá vonja Romániát és törvényes okokat találjon a nemzeti kisebbségek és a más nézeteket vallók, az úgynevezett osztályidegen elemek megfélemlítésére – hallhattuk. Beszéde végén kitért Csiha Kálmán arad-gáji református lelkipásztot életére, meghurcoltatására, majd az 1990. május 29-én, Erdély 44. református püspökének történt megválasztására, akinek a meghurcoltatásban, de a kitüntetésben is Isten és az ember szolgálata volt a legfontosabb – fejezte be ünnepi beszédét.
Ezt követően nt. Módi József esperes mondott áldást az emlékműre, amit nt. Czégé Imre lelkipásztor leplezett le, koszorúzott meg, majd a gyülekezet, illetve a jelen lévők is elhelyezték a kegyelet koszorúit, virágait. A szoboravatási ünnepség nemzeti imánk közös eléneklésével zárult.
Imaházáldás, családias ebéd
A résztvevők átvonultak a felújított imaházba, amelynek teraszán nt. Baracsi Levente arad-belvárosi lelkipásztor, egyházmegyei főjegyző mondott áldást, majd megtekintették a kívül-belül felújított, gyülekezeti programok lebonyolítására használt régi imaházat. Az ünnepségsorozat bensőséges, példamutatóan családias voltát legjobban az szemlélteti, hogy a meghívottak ebédjét a katolikus plébániához tartozó Caritas Házban tartották, ahol ft. Sándor Tivadar plébános jó házigazda módjára szeretettel körbejárta, elbeszélgetett a nagy többségében református vendégekkel, hiszen mindnyájan a magyar keresztények, Isten gyermekeinek a nagy családjába tartozunk.
Balta János - Nyugati Jelen