"Miután elmentek tőlük az angyalok a mennybe, a pásztorok így szóltak egymáshoz: „Menjünk el egészen Betlehemig, és nézzük meg: hogyan is történt mindaz, amiről üzent nekünk az Úr.” Elmentek tehát sietve, és megtalálták Máriát, Józsefet, és a jászolban fekvő kisgyermeket. Amikor meglátták, elmondták azt az üzenetet, amelyet erről a kisgyermekről kaptak, és mindenki, aki hallotta, elcsodálkozott azon, amit a pásztorok mondtak nekik. Mária pedig mindezeket a dolgokat megőrizte, és forgatta a szívében. A pásztorok pedig visszatértek, dicsőítve és magasztalva az Istent mindazért, amit pontosan úgy hallottak és láttak, ahogyan ő megüzente nekik."
Lk 2, 15-20.
Kedves testvéreim!
Kisgyermekes szülőként évről-évre megtapasztalom, milyen csodálatos dolog az „angyal-várás” és mennyire bonyolult az „angyalkának” arról gondoskodni, hogy a karácsonyfa alatt minden úgy legyen, ahogy azt előre „megírta” a kisfiúnk. Leírhatatlan az az öröm, amellyel aztán a barátainak, rokonainak újságolja a karácsonyi élményeit. Olyan jó, amikor van, akikkel megosztani örömöt!
Csodálatos dolog, hogy mennyei Atyánk a legdrágább ajándékot helyezte abba az egyszerű, dísztelen jászolbölcsőbe, Akit a betlehemi pásztorok örömmel és gyermeki kíváncsisággal mentek el megnézni. Lelkesen mondták el az üzenetet, amit a kisgyermek felől kaptak, majd Istent dicsőítve tértek vissza a nyájhoz. Ettől az ünnepi megtapasztalástól, a Megváltóval való találkozástól változott meg az életük. Akiről addig csak hallottak és vártak, most ott van láthatóan és hallhatóan közöttük. Ez a karácsony csodája: az Ige testté lett!
Az idei karácsonyon szívemből kívánom minden szolgálattévőnek, hogy Szentlélek által hitben növekvő, de gyermeki lelkesedéssel tudjuk tovább adni a Megváltó felől kapott örömüzenetet. Könyörögjünk azért, hogy az igehirdetések hiteles tanúságtételek legyenek a Szabadítóról, hogy a legdrágább karácsonyi ajándék: a Megváltó Krisztus ott tündököljön az együtt ünneplő családok szívében, s indítsa hálaadásra és dicsőítésre őket; törölje le az árvák, gyászolók, özvegyek könnyeit, hozzon gyógyulást a reményét elvesztetett testvéreinknek. Imádkozzunk azért, hogy Ő sohase váljon senki életében az ünnep után megunt, felesleges, visszadobozolt, vagy elfelejtett ajándékká.
Áldott ünnepet és kegyelemben gazdag újesztendőt kívánok nektek, szeretteiteknek és a gyülekezeteknek!
Szeretettel: Módi József, esperes