Október utolsó előtti vasárnapjának délutánján, kissé őszies időben került sor az Erdőhegy-Kisjenői református templomban a hat körösközi református gyülekezet első kisköri presbiteri találkozójára. Az 1956-os szabadságharc emléknapján egy sokkal inkább mai életünket égető kérdésre: a népszámlálás fontosságának és szükségességének a kérdésére igyekeztünk válaszokat keresni és találni.
Már az istentisztelet igei üzenete is felhívta a gyülekezet figyelmét arra, hogy számunkra nem egyszerű, szokásos számbavételt jelent ez a népszámlálás, nem csak egyszerűen magyarnak és reformátusnak kell vallanunk magunkat, ha a számlálóbiztos felteszi a kérdést, hanem sokkal fontosabb az, hogy érezzük is: magyarként és reformátusként Isten gyermekei vagyunk, az ő népéhez tartozunk. Módi József, aradi esperes a 2Sám. 18, 1-6 versei alapján hirdette az Igét. Az idős Dávid király, élete vége felé érkezve, amikor saját édes fia, Absolon ellen kell harcoljon, számbaveszi azokat az embereket, akik még hűségesek hozzá. Ha Istenhez való hűségünkben vennének minket számba, akkor református gyülekezeteink siralmas képet mutatnának. Egy anekdota szerint egy jó humorral megáldott lelkipásztor, mikor egy kiüresedett templomban kellett prédikáljon, a kevés számban jelenlevő híveknek, temetési istentiszteletet tartott. Egy koporsót helyezett el a templomban, melybe egy tükröt helyezett el, s megkérte a híveket, hogy egyenként búcsúzzanak el a megboldogulttól. Mikor belenéztek a koporsóba, mindenki saját maga arcképét látta benne. S elgondolkozott, hogy vajon él-e. Mi is, mikor megszámláltatunk, el kell gondolkoznunk, hogy vajon élünk-e reformátusként és magyarként?
Az igehirdetés után Papp József, házigazda lelkipásztor köszöntötte az összegyűlt elöljárókat Pál apostol Kolossébeliekhez irt levele 4. részének 17. versével, hangsúlyozva, hogy a szolgálat, amelyre vigyázni kell az Ige szerint a lelkiismeretesség, amely tulajdonképpen felelősségérzet az adott közösségért.
Bíró Zoltán főgondnok, a kisköri presbiteri találkozó tulajdonképpeni főszervezője az 1Pt. 5, 2 versével köszöntötte a jelenlévő presbitereket és lelkipásztorokat: "Legeltessétek az Istennek köztetek lévő nyáját, gondot viselvén arra nem kényszerítésből, hanem örömest; sem nem rút nyerészkedésből, hanem jóindulattal."
A köszöntések után került sor a presbiteri konferencia tulajdonképpeni előadására, mely az éppen zajló népszámlálás kapcsán felvetődött kérdéseket taglalta. Bölöni György, az Arad megyei RMDSZ népszámlálásért felelős vezetője tartott tájékoztatót arról, hogy miért is fontos számunkra és mit is mér fel tulajdonképpen a népszámlálás. Az előadás után az éppen aktuális problémákra, a népszámlálással kapcsolatos visszásságokra hívták fel a figyelmet, illetve arra, hogy milyen következményei lesznek az elkövetkező tíz esztendőben a népszámlálás eredményeinek.
A presbiteri konferencia természetesen nem érhetett véget anélkül, hogy a különböző gyülekezeteket képviselő presbiterek és gondnokok ne számoltak volna be az egyházközségükben zajló munkákról és kihívásokról. Így tudhattuk meg, hogy milyen nehézségekkel küzdenek, és milyen áldásokat tapasztaltak meg az elmúlt időszakban Feketegyarmat, Nagyzerind, Bélzerénd, Vadász, Ágya és Erdőhegy-Kisjenő református népe.
A körösközi gyülekezetek első presbiteri találkozója szeretetvendégséggel ért véget az Erdőhegy-Kisjenői református közösség újonnan épült gyülekezeti termében. Mindannyiunk hálás szívvel gondolunk vendéglátóink szeretetére és erre az áldott alkalomra, melyen a Körösköz református gyülekezeteinek előljárói közösen sorakoztak fel az Úr Isten egyházának szolgálatára.
Lejegyezte: Lőrincz Lóránd-Péter