1. Az egyházközség neve, pontos címe:
Arad-Belvárosi Református Egyházközség
310085 Arad, Mihai Eminescu (Deák Ferencz) utca 33. szám
2. Szórvány: Majlát
3. Templom, imaház: Aradon templomban (a délutáni istentiszteletek imateremben), a majláti szórványban imaházban vannak az istentiszteletek.
4. Építési éve: a templom 1847-ben épült Hoffer József építész tervei alapján. 1925-ben Szántay Lajos műépítész tervei szerint kibővítették a templomot egy imateremmel, fölötte orgonakarzattal. A templomépület arányainak megváltozása miatt ugyanekkor a tornyot is megmagasították. 1938-ban a templomépületet két irodahelyiséggel bővítették ki és kötötték össze a lelkészi lakás épületével (Dömötör László tervei).
5. Belső berendezés: az aradi-belvárosi templom belső berendezése az 1848/49-es szabadságharc miatt csak 1852-re készülhetett el. A vörös-márványból készült úrasztala 1854-ben került a templomba, felirata: „Szentelé Özvegy Száthy Ulrichné 1854-ik évben.” Az orgonát 1860-ban építették be (a temesvári Wegenstein Lipót és Fia orgonaépítő cég). Ezt az orgonát 1892-ben egy új orgonával cserélték ki, melyet az 1925-ben történt bővítési munkálatok során az új karzatra építettek át a régi orgona elemeinek felhasználásával (1927-re készült el, szintén a Wegenstein cég munkája). Az úrasztala anyagával megegyező, hozzá illő vörös-márványból készült keresztelő medence 1948-tól van használatban, felirata: „Készítette az aradi ref. nőszövetség, 1948 – Bencze J.”
6. Harangok: a templom eredeti két harangja 1852-ben készült el. Egy harmadik harangot 1898-ban szereltek be a toronyba. Az 1852-ben készült harangok közül a nagyobbikat 1912-ben újraöntötték (valószínűleg megrepedhetett). Meghagyták rajta az eredeti feliratot és azt a harang másik oldalán kiegészítették. Az első világháborúban a kisebbik és az 1898-ban készült harangot elvitték hadi célokra, nem is kerültek vissza. Így egészen 2008-ig csupán egy harangja volt a templomnak. 2008-ban azonban Molnár Károly egykori esperes gyermekei egy új harangot adományoztak a gyülekezetnek, ennek a harangnak 2008. november 2-án volt a felszentelő ünnepsége. Így most két harangja van az arad-belvárosi templomnak. A harangok elektromos meghajtásúak.
Az első, 1852-ben készült, de 1912-ben újraöntött, 725 kg-os harang felirata: „Az ó-aradi helv. hitv. ref. egyháznak adományozták Winkler Jakab, Szánti Ulrik, Bettelheim János és Vilmos. – Hönig Frigyes öntötte Aradon 1852. – Az erős Isten szól és mind e földet előhívja. ’Solt. 50.” Másik oldalán az újraöntéskor kiegészült felirat: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan. Máté 11:28. 1912. Hönig Frigyes.”
A második, 2008-ben készült, 325 kg-os harang felirata: „Isten dicsőségére, Molnár Károly református lelkipásztor emlékére születésének 100. évfordulóján öntették gyermekei. - Tebenned bíztunk eleitől fogva, XC. zsoltár - Arad, 2008. november 5. - Öntötte Gombos Miklós harangöntő mester Őrbottyánban”
7. Úrasztali edények (anyaguk ezüst) készítésük időrendi sorrendjében:
Úrasztali kehely: „Az Aradi Helvécziai Vallástételt követő Ekklézsia számára készült 1840.”
Úrasztali kehely: „Szálbek Jakabné született Bánfy Polyxéna bárónő kegyes adománya az Aradi Reformáta Egyház számára – 1847.”
Úrasztali ónkanna: „Balogh Imre ajándéka – 1848”
Úrasztali tál: „Bettelheim Vilmos Gyula adománya az Aradi ref. egyháznak az Úr asztalára, 1855.”
Keresztelő kancsó és tál, ugyanazzal a felirattal: „Nagy Sándor királyi törvényszéki elnök és nője Kaszap Emilia adománnya, 1883-dik évben”
Úrasztali kehely: „25. évi hivatalnoki működése emlékére a miskolci dohánybeváltó felügyelőség Körzetének Tisztikara – 1893. IX/29.”
Úrasztali kehely: „Dömötör Lászlóné Bozó Eszter emlékére az Aradi Ref. Egyháznak – 1955”
Úrasztali kistál: „Édesanyja emlékére ajánlotta Sztojku Sándorné sz. Szabó Julianna az arad-belvárosi ref. egyháznak 1956. XII. 25.”
Úrasztali kehely (betegeknek való úrvacsoraosztáshoz): „És idvezülsz mind te, mind a te házadnépe Csel 16,31 – Az aradbelvárosi gyülekezetnek a Pálfiak imájával – D.E. 1971. apr. 11.”
Úrasztali tál: „Mindenkoron áldom az Urat, míg engem éltet – Zsolt.XXXIV. Az Aradbelvárosi Református Egyháznak – Scholier Ilona, 1976.”
8. Lelkipásztori lakás: 1842-ben épült az öt szobával, csukott terasszal (ebédlővel), konyhával, éléskamrával, mosdóval és fürdőszobával rendelkező lelkészi lakás. Nagyobb átalakításon esett át a parókia templomkertbe nyúló része, melyet 2008-2009-ben megmagasítottak és tetőterét beépítették két szobával és egy fürdőszobával. Az átalakítási munkálatok során a földszinti rész egyik szobáját átalakították lépcsőházzá, így jelenleg két szinten hat szobával rendelkezik a lelkészi lakás.
9. Mióta önálló a gyülekezet: az 1780-as évektől az 1800-as évek elejéig Arad, mint leányegyház, Kispereghez tartozott. 1822-től Arad városa és a vár is a nagyszalontai egyházmegye hatósága alá került, ettől kezdve az aradi gyülekezet a gyoroki lelkipásztor szolgálatát vehette igénybe. 1829-től önálló egyházközség.
10. A gyülekezetben szolgált lelkipásztorok:
| Csernátoni Vajda Péter | 1829–1830 | Rákosdon, majd Néma faluban szolgált, de megfosztották papi hivatalától, ezért menekül Erdélyből Aradra. Az aradi hívek kérésére maradt Aradon és végezte a lelkészi szolgálatot. |
| Kótsa István | 1830–1833 | Az előző lelkész tisztázatlan helyzete miatt Buday Ézsaiás püspök nevezi ki Aradra. Három évi szolgálat után meghívták a túrkevei gyülekezetbe. |
| Győri Mihály | 1833–1844 | Nagyszalontai segédlelkészi szolgálata után kapott kinevezést Aradra. Tenkén halt meg 1870-ben. |
| Bittó Sándor | 1844–1849 | Nagyzerindi lelkészként szolgált Aradra való kerülése előtt. Szolgálati ideje alatt épült fel a templom. Nem sokkal ezután Komádiba került lelkésznek. 1862-ben halt meg Mezősason. |
| Balló Benjámin | 1849–1859 | A brádi vérengzések elől menekül Nagyváradra, majd Szoboszlai Pap István püspök kinevezi aradi lelkésznek. Aradról Dévára távozott lelkésznek, ahol néhány év múlva a vajdahunyadi egyházmegye esperesévé választották. Ő végez lelkészi szolgálatot a protestáns aradi vértanúk, Leiningen és Desewffy mellett, majd okt. 25-én eltemeti a szintén Aradon kivégzett Kazinczy Lajost. Alapítója és szerkesztője a szépirodalmi és történelmi cikkeket tartalmazó „Aradi utasító naptár”-nak (1857). Írásai: „Dicsénekek. Coquerel után” (1855), „Sükösd Sámuel emléke egyházi beszédeiből” (1858), valamint „Keresztyéntan” I-III. füzet (1855). |
| Bökényi János | 1860–1880 | Először helyettes lelkészként kapott kinevezést Aradra, de még abban az évben megválasztotta a gyülekezet rendes lelkészül. A templomépítésből származó adósságok rendezése miatt 1879-ben eladásra kerül a ref. iskola, ennek következményeként megromlik a lelkész és az egyháztanács közötti kapcsolat, fel kell adnia az aradi lelkészi állást. |
| Ferenczy Gedeon | 1880–1893 | Négy jelentkező közül az egyházmegyei tanács javaslatára a gyülekezet választja lelkésznek, előtte Feketegyarmaton szolgált. Szolgálata utolsó éveiben súlyos betegségben szenvedett, végül felesége írásban mondott le férje nevében a lelkészi állásról. |
| Csécsi Imre | 1893–1933 | Hét éven át segédlelkészként, majd helyettes lelkészként szolgált Ferenczy Gedeon mellett. 1893-ban választotta meg rendes lelkészévé a gyülekezet. 1959-ben, 98 éves korában halt meg, Aradon a Felső-temetőben van eltemetve. Költészettel is foglalkozott, egyháztörténeti munkája: „Az aradi ev. reform. egyház története” (1897), két kiadásban jelent meg az ifjúságnak szóló verses krónikája, a „Március tizenötödike” (1897, 1898). Feleségének, Csécsi Nagy Erzsébetnek 1922-ban jelent meg verseskötete „Verseim” címmel (újra kiadva 2005-ben), az aradi egyházmegye nőszövetsége az ő nevét vette fel. |
| Tarnóczi Lajos | 1935–1953 | Biharról hívták meg aradi lelkésznek. Még nyugdíjazása előtt elhunyt. Aradon van eltemetve a Felső-temetőben. |
| Molnár Károly | 1954–1977 | Mezőtelegdi lelkészként kapott meghívást Aradra, ahol majd esperesi tisztséget is betöltött. Nyugdíjasként Aradon élt, 2002-ben hunyt el, Aradon van eltemetve a Felső-temetőben. |
| Gönczi József | 1977–1986 | Szemlakról kerül Aradra, püspöki kinevezéssel, esperesként is szolgál. családjával együtt Svájcba költöztek. |
| Kovács József | 1987–1998 | Kisperegről hívja meg az aradi gyülekezet, esperesként, majd főjegyzőként szolgál. Nyugalomba vonulása után Aradon élt, 2008-ban hunyt el, az Aradi Alsó-temetőben van eltemetve. |
| Baracsi Levente Zoltán és Baracsiné Dávid Zsuzsanna | 1999-től | A pankotai illetve borosjenői gyülekezetből helyettes lelkészként kerültek Aradra, majd 2002-től a gyülekezet rendes lelkésszé választotta őket. |
Arad, 2010. október 12.
Összeállította:
Baracsi Levente Zoltán
lelkipásztor