„...Vesztek erőt minekutána eljő a Szentlélek reátok és lesztek nékem tanúim Jeruzsálemben, Júdeában, Samáriában és a föld mindvégső határáig...”
Ap. Csel.1, 4–11. (9)
Kedves Testvéreim! Karácsonykor Jézus megszületett. Otthagyta a mennyei dicsőséget, az Atyával és Szentlélekkel való áldott közösséget, testté lett, és eljött a földre, hozzánk bűnös emberekhez. Majd magára vette bűneinket, és drága élete, a kereszten kihullott vére által megváltott, a halálból való feltámadása által megszerezte és nekünk ajándékozta az örök életet. Feltámadása után a 40. napon visszament a mennyei dicsőségbe, elfoglalta helyét Atyja jobbján, s onnan fog majd visszajönni, ítélni élőket és holtakat.
Hogyan történt Jézus mennybemenetele, s miért jó ez nekünk? Hiszen ő maga mondja: Jobb néktek, ha elmegyek az én Atyámhoz, mintha maradnék. Elmondja, hogy miért. Ha nem megyek el, a Pártfogó, az igazság Lelke nem jön el hozzátok, ha pedig elmegyek, elküldöm néktek, és Ő veletek marad mindörökké. Ha szerettek engem örüljetek, hogy azt mondom, elmegyek. Elmegyek, de vissza is jövök, hogy méginkább veletek legyek, mindenütt jelenlévő és vigasztaló Szentlelkem által. Testvéreim, örüljünk annak, hogy ez már megtörtént, amit most újra megerősít az Úr. Ő velünk van minden napon a világ végezetéig. (Mt 28, 20).
A következő kérdésünk: Hol és hogyan történt mennybemenetele csodája? Tanítványait és szeretteit kivezette az Olajfák hegyére, akikkel kedvesen elbeszélgetett. Utolsó földi beszélgetésük volt ez. Miről beszélgettek? Először Jézus szólt hozzájuk az Isten országáról. Sokszor beszélt már róla. Ezzel kezdte tanítását is: „Térjetek meg, mert elközelített az Isten országa”. Amint azután példázatokban, most az elváláskor is újra róla beszél. Miért? Azért, mert az ember számára Isten ezt tűzte ki az élet céljául. Azt akarja, hogy mi is oda jussunk, vele legyünk. Azt mondja Jézus: Elmegyek... aztán eljövök hozzátok, hogy magamhoz vegyelek, hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek. Erre azonban fel kell készülnünk, életünket Istennel el kell rendeznünk. Hogyan? Bűnbánat, megtérés, újjászületés, megtisztulás és megszentelődés által. A tanítványok kérdésére, hogy mikor jön el az Isten országa, királysága, a válasz ez: nem a mikor a fontos, hanem az hogy legyetek készen, béküljetek meg Istennel és egymással Jézus Krisztus vére által, így bármikor eljöhet. Ez nekünk is komoly felszólítás, ha az örök életre akarunk jutni. Mit ér az embernek, ha az egész világot megnyeri is, a lelkét pedig elveszti. Ezután Jézus arról beszél, hogy rövidesen beteljesedik rajtuk az Atya ígérete, amelyet Jóel, Ésaiás, Ezékiel próféták megírtak. Kitöltöm az én lelkemet minden testre, vagy… Adom az én lelkemet belétek, hogy megéledjetek... mert a Lélek az, aki megelevenít, a test nem használ semmit. (Jóel 2, 28. Ezékiel 37, 1–14. János 6, 63.) Hogy mondja ezt Jézus: vesztek erőt, minekutána eljön reátok a Szentlélek és lesztek nékem tanúim Jeruzsálemtől Júdeáig, Samáriáig és a föld mindvégső határáig. (8. v.) Az Úr jól tudta, hogy a tanúságtétel hatalmas munka. Róla tanúskodni, őt hirdetni, prédikálni nem könnyű dolog. Tudta, hogy e munkához hatalmas erőre lesz szükségük a bizonyságtevőknek. Ezt az erőt adja és folyamatosan biztosítja számunkra Szentlélek Isten, az Atya és Fiú Lelke. Azt olvassuk egy másik helyen a Szentírásban: nem a félelemnek, hanem az erőnek és hatalomnak Lelkét kaptuk. Gondoljunk az apostolokra, különösen Péterre, hogy milyen erővel és hatalommal hirdette pünkösdkor az Igét, Krisztust, miután Szentlélek kiáradt a szívébe. Több mint háromezer ember tért meg, adta szívét Jézusnak, lett keresztyénné.
Legyen a kérésünk: Urunk add nekünk is Szentlelkedet. Isten élő Lelke, jöjj, áldva szállj le ránk, égi lángod járja át, szívem és a szám – énekeljük énekünket.
Az üzenet, vegyetek Szentlelket és legyetek tanúim! Hol, mikor és kik között? Testvéreim, a szemünk előtt látjuk Jézust és kis csoportját, amint ülnek a hegyen. Lenéznek és látják Jeruzsálemet, Júdeát, Samáriát. Jézus ellát a föld végső határáig is. Látja az egész világot. Azt mondja, itt is, ott is vannak utánam sóvárgó lelkek. Minden szívben ott van az űr, mely utánam kiállt, melyet csak én tölthetek ki. A teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését, mert várja Jézust. Mint tanúim, menjetek és vigyetek el engem hozzájuk. Beszéljetek nekik rólam. Kínáljátok fel nekik, irgalmamat, szeretetemet és üdvözítő kegyelmemet. Szükségük van rám, szeretetemre, segítségemre, áldásaimra, és én örömmel adom magamat és mindezeket nekik. Vigyétek az Igét, hirdessétek az evangéliumot, vezessetek minden lelket hozzám és én megtartom, üdvözítem őket. Tartalmat, értelmet, célt adok az életüknek és én, a boldog Isten, boldogságba részesítek minden engedelmes szívet.
Ezután szemük láttára felemeltetett a mennybe. Nagy nap volt ez a nap, mind az ég, mind a föld számára. Megszűnt a szakadék a föld és ég között. Nagy volt a fogadtatás is a mennyben. Először az Atya üdvözölte Fiát,és jobbjára ültette. Azután Úrrá és Krisztussá tette őt mindenek felett. (Ap. Csel 2, 36). Felmagasztalta és neki adott minden hatalmat mennyen és földön. Jézus felment a mennybe, hogy elküldje Szentlelkét. Felment, hogy végezze főpapi tisztségét, a közben járói tisztséget, és hogy az Anyaszentegyház fejévé legyen. Felment, hogy nekünk helyet készítsen és majd ama napon fogadjon bennünket, mint szentjeit. Úgy fogunk mi is menni és megérkezni ama dicsőségbe, az atyai házba, mint Ő maga. Ez a mi nagy örömünk. Ő azt ígérte: bizony hamar eljövök. Mi ezért kiáltjuk teljes bizalommal: Jövel, Urunk, Jézus! Jöjj! Várunk, hogy Veled menjünk és a dicsőségben Veled legyünk. Köszönjük, hogy megnyitottad számunkra is az utat. Hisszük és valljuk, hogy országodban Veled leszünk. Ez lesz a mi legnagyobb győzelmünk. Mindenért övé, a hála, a magasztalás és a dicsőség.
„Isten élő Lelke, jöjj, győzedelmet adj, s majd a végső harcon át mennybe fölragadj. Oldj fel, küldj el, tölts el tűzzel. Isten élő Lelke, jöjj, győzedelmet adj.” MRÉ 250. Ámen.
Sok szeretettel minden kedves testvéremnek,
Józsa Ferencz
lelkipásztor