„És nincsen senkiben másban idvesség: mert nem is adatott emberek között az ég alatt más név, mely által kellene nékünk megtartatnunk.” ApCsel 4, 12
Napjainkban egyre több a bizonytalan ember. Kudarcok, csalódások sorozata éri gyülekezeteink tagjait (talán minket is…). Vannak, akik a család megtartó erejében bíznak (s ha olyan családod van, ahol valóban jelen van a meghittség, adj hálát a kegyelem Istenének!), vannak, akik még bársony székekben ülő vezetők ígéreteiben bíznak, vannak, akik önmagukban bíznak, de sajnos nagyon sokan vannak, akik már senkiben sem tudnak megbízni.
Péter (aki már megjárta az önmagában való csalódás mély völgyét is) olyan meggyőződéssel prédikál Krisztusról, hogy a hallgatói HISZNEK. Végre valaki, akinek lehet hinni. Pedig nem is magáról, a saját pártjáról, hanem egy névről, Krisztusról beszél.
Kedves szolgatársak! Kívánom, hogy az idei adventben úgy tudjuk tolmácsolni az Evangéliumot, hogy gyülekezetünk tagjai érezzék a bizonytalanságok között is azt, hogy Krisztus nevében van szabadulás, jövő és megtartatás!
Advent első vasárnapja alkalmából kívánok mindannyiunk számára áldott szolgálatot és áldást a reánk bízott nyájra!
Módi József, esperes